A szekszárdi borvidék zárt völgyek egymást követő láncolata. Mindegyik saját mikroklímával, lösztalajjal. A löszről származó borok közös jellemzője a kifejező, gyümölcsös-virágos akromatika, a kerek savak és tanninok, valamint, hogy komoly borokként sem igényelnek különösen hosszú érlelést, már fiatalabb korukban is jól fogyaszthatóak.

Szekszárdon és környékén, csakúgy, mint egész Magyarország területén, a honfoglalás előttről előkerült írásos és tárgyi emlékek bizonyítják, hogy a szőlőművelés és a borkészítés kultúrája régi hagyományokra épül.